A 2024-es globális összevetés alapján lehagyta Magyarország Chilét és Görögországot a napenergia hasznosításában, hiszen 25%-ra ugrott az áramtermelésen belüli súlya, és így világelső lett a napenergia hasznosításában – hívta fel a figyelmet kedd reggeli Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Bár az afrikai napenergia-piac növekedési üteme 2024-ben enyhén lassult, az ágazati szereplők szerint 2025-ben új lendületet kaphat. A Global Solar Council (GSC) friss jelentése szerint a kontinensen idén 42%-kal bővülhet a napelem-kapacitás, ami annak köszönhető, hogy több elhalasztott projekt is mostanra valósulhat meg. Kérdések azonban továbbra is felmerülnek, hiszen a magas költségek egyelőre az egyik legnagyobb akadályt jelentik a kontinens fejlődése előtt - írta meg a Bloomberg.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
Az Európai Bizottság 422 millió euróval támogatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését. A kiválasztott projektek között két magyar fejlesztés is van, amelyek révén új e-töltőállomások épülhetnek Magyarországon. Az uniós autóiparnak komoly segítség lehet a mostani infrastruktúrafejlesztés.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Olaszország, Albánia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) megállapodott egy 1 milliárd euró értékű új tenger alatti energetikai összeköttetés kiépítéséről. A projekt célja a megújuló energiaforrások importjának elősegítése az Adriai-tengeren keresztül, ami jelentős lépés az energiabiztonság növelése, a fenntartható fejlődés és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása felé a mediterrán térségben - írta meg a Reuters.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitotta első magyarországi innovációs képviseletét, amely bekapcsolja a helyi tehetségeket Európa legnagyobb innovációs hálózatába. A képviselet célja a magyar innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az együttműködés elősegítése az üzleti, oktatási és kutatási szektorok között.
Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.
Ahogy közeledünk az év végéhez, és előre tekintünk 2025-re, az ünnepek alatt elgondolkodunk azon, hogy mit értünk el, és hogyan tehetjük jobbá a következő évet – miként érhetjük el személyes céljainkat, adhatunk vissza a közösségünknek, és járulhatunk hozzá a világ jobbá tételéhez.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
A következő napokban hozandó döntések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a földhasználat és a vízgazdálkodás kérdése megkapja méltó helyét a globális politikai napirenden - mondta Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára Rijádban, az ENSZ 16. Elsivatagosodás és Talajromlás Elleni Csúcstalálkozóján a minisztérium közleménye szerint.
Egyre több rá a bizonyíték, hogy a globális energiaszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása már közel lehet a csúcsához, ami után remélhetőleg csökkenésnek indul az emisszió. Ez azt jelenti, hogy hamarosan fordulóponthoz érhetünk, majd a fosszilis alapú termelés esésének korszakába léphetünk - legalábbis az áramszektorban -, de egyelőre még nem tartunk itt. A világ vezetőinek fogadkozásai ellenére az elmúlt egy évben nem történt olyan előrelépés, amelynek hatására kedvezően, lefelé módosult volna a 2030-ban várható fosszilis energia felhasználásra vonatkozó prognózis.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Magyarország és a Bahreini közötti gazdasági együttműködési megállapodás tervezetét tette közzé a kormány társadalmi egyeztetésen. Az indoklás szerint ennek célja a beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme. A törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a beruházók jogainak védelméről, a pénzügyi tranzakciók szabad áramlásáról és a fenntartható, felelős üzleti magatartás előmozdításáról, de az nem derül ki, hogy milyen konkrét projekt miatt válhatott szükségessé.
Li Csiang kínai miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozót tartott, amelyen a kínai vezető hangsúlyozta az EU és Kína közötti kapcsolatok fontosságát, valamint reméli, hogy tárgyalhatnak a büntetővámokról. Bízik egy objektív és racionális uniós Kína-politika kialakításáról megállapodásban. A megbeszélés során érintették a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a globális kihívások kezelésének módjait is.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Megnyugtató üzenetet küldött az amerikai elnök Jerome Powell menesztésével kapcsolatban.
Korábban lúzernek nevezte Jerome Powellt.
Harmadszor is indulna elnökként, noha ezt az alkotmány titlja.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
